A reggel gitárszóval kezdődött. Balázs és Ágnes elénekelték a Hála, hogy itt a csendes reggel című dalt (
https://www.youtube.com/watch?v=yUbJ-ym_Jkg), aztán ki volt adva parancsba, hogy szedelőzködjön mindenki a reggelihez, sietni kell, mert ma mennek valahova.
- Megyünk, megyünk, megyüüünk, hosszú útra megyüüünk! - kiáltott ki Zsóka a lányszobából.
- Hosszú út porábóóól köpönyget veszüüünk! - kiáltott a fiúszobából Bence.
- Kell valami spéci öltözet? - dugta ki a fejét az ajtón Rita.
- Zárt cipő, és olyan ruha amit nem sajnálsz annyira - adott tanácsot Ágnes.
- Ó, pedig magassarkút és estélyit akartam ma viselni... - mondta vigyorogva Rita, erre páran elnevették magukat.
A fiúszobából erre kirohant Pityu, borzasan, kezében a fogkeféjével, az egyik füle fogkrémes volt, és a lába szárára volt kötve egy masni cipőfűzőből. Tamás és Elemér röhögve követték, és náluk volt a fogkrémes tubus.
- Elnézést, elnézést - iszkolt el Ágnesék mellett Pityu. Balázs magához szorította a gitárját, egy pillanatra meglepődött. Aztán Pityu, miután beiszkolt a fürdőbe és magára zárta az ajtót, visszakiáltott Balázsnak:
- Én megmondtam előre, hogy nem jó ötlet, ha nem mondhatjuk meg nekik mi a meglepetés! Most nézd meg. A fülem mentolos lehelletben szenved. Baktériummentes lett a fülzsírom.
- Ráadásul kaptál két személyes stylist-ot! - örült Elemér.
- Mekkora tragédia - mosolyodott el Balázs.
- Egész biztos, hogy megyünk valahova? Nem csak valami átverés? Valamiben sántikáltok, úgy érzem... - Lépett ki a fiúszobából Domi is, s lehajolt bekötni a bakancsa fűzőit.
- Igen, Domi, egész biztos. - mosolygott rá Ágnes.
- Hm. - Domi gyanakodott még ugyan, de Ágnesben bízott valamennyire, így nem még kérdezett többet. - Ha te mondod.
- Lányok, igyekezzetek - szólt Balázs a lányszoba irányába, azzal elment, hogy eltegye a gitárját.
- Igyekeznénk, ha nem lenne foglalt a fürdő. Pityu, fonod a szőrt a mellkasodon?
- Ha Hamás és Elehé méh ihh an, ahhor méh a láhamon is hehonom! - kiáltotta vissza Pityu fogmosás közben. (Ha Tamás és Elemér még itt van, akkor még a lábamon is befonom!)
Zsóka és Réka elterelték a két rosszsontot, aztán lassacskán az egész társaság összekapta magát, és hozzá is fogtak reggelizni.
- Én utálom a spenótot, de ez amit te csinálsz, ez nagyon finom - dicsérte Orsi a reggelit. Spenótfőzelék volt tükörtojással és szalonnával.
- Az biztos... Igen, szerintem is... Nekem mondod... - helyeseltek többen is.
- Nem kész még, Roni? Nagyon keveset ettél - szólt Zsóka Verához.
- Nem, köszi, nagyon jóllaktam a vacsorával - kortyolgatott egy pohár vizet Vera, és megigazította a villáját a tányéron, ami épphogy csak össze volt maszatolva spenóttal.
- Fiúk? Spenótot még valaki? - kérdezte Irma apukája. - Lányok? Nem?
- Én még kérek - lehelte Pityu, bár már ki volt kerekedve a hasa annyit evett. - Sajnálom, hogy itt maradjon, olyan finom.
- Nah, fele a tied, fele az enyém - mosolyodott el István, s a maradékot szépen megosztották egymás közt.
- Oké, Báránykák, egy öt perces áhitat következik, ma Ágnes mondja el -jelentette be a következő programot Balázs.
Ágnes felolvasott egy igeverset, és elmondta, hogy ő azt hogyan értette meg és őt miért bátorítja, aztán egy pár mondatos imával szép időt és sok vidámságot kért Istentől aznapra.
- Úgy ni. Most pedig indulunk... - nézett végig a társaságon - egy lovardába!