Kingdom of Knuffel

(nincs semmi baj. :) s ez így jó folytatás)

Pityu komolyan bólogatott, mikor Gergely a vezetésről beszélt.
- Nekünk Kalapács tartotta a földrajzot, de ismerem Labanczkyt. Kár, hogy nincs több jó tanár... Lilláéknál több jófej ember van, akik értik is a dolgukat. Ugye?

( örvendek :D kössz nekem is a segítséget~ )

-Ahogy hallottam másoktól, valóban, nálunk sokkal több belevalóbb tanár van. - verre át a szót Lilla. - De az is igaz, hogy a miénk Lány Lici, oda meg szívesebben mennek a tanárok tanítani. Sok lány nem verekedik annyit, mint a fiúk. - nevetett Lilla.
-Miért? Ti szoktatok verekedni? - nézett döbbenten Gergely Lillára. De gyorsan el is kapta a fejét, mert eszébejutott a lány korábbi megjegyzése.
Lilla erre nevetni kezdett mégjobban.
-Hát nagyon ritkán, de nem olyan dúrván, ahogy a fiúk. Csak ütünk, de talán nagyobb baj a nagy köröm. Én nem szeretem, de vannak, akiknek műkörmük van, az pedig olyan, mintha karmok lennének.
-Aha. - Gergely elgondolkodott milyen érzés is lehet olyan hosszú körömmel élni. Irmára nézett. - Te sem szereted az ilyesmit, ugye?

(nagyon szívesen :D s én is kössz)

- Igazából tetszenek - ismerte be Irma. - A nagyon extrémeket nem szeretem, de van köztük sok szép. Csak az, hogy én nem tudnék hosszú körömmel hímezni meg varrni. Ezért ilyen a kezem - nézett le az ujjaira, amin tövig le voltak vágva a körmök.
Pityu érdeklődve haladt a többiek mellett és figyelte a beszélgetést.
- A kisujjadon meghagyhatnád a körmöt hosszúra - szólalt meg. - Mint én. Fülvakarásra nagyon praktikus - és odanyúlt Irma füléhez vigyorogva, hogy szimulálja, milyen jó érzés fület vakarni, aki viszont undorodva, de azért mosolyogva csapott egy aprót a fiú kezére.
- Vakard a saját füled. - Irma aztán Lilla kezére nézett. - Neked mindig szép körmeid vannak.

Lilla akarat nélkül is a körmeire nézett, ahogy Pityu meg Gergely is. Úgy gyűltek a lány köré, mintha valami titkosat mutatott volna.
-Igen. Szeretem a szépet. Ez a köröm, Francia manikűr, olyan egyszerű és nagyon szép. - a többiek bólintottak. Gergely is olyan szakértelemmel helyeselt, mintha nagyon is értene hozzá. Lilla folytatta. - De vannak nagyon giccses és csúnya körmök is... Azokat nem tudnám viselni sohasem.
Egy kis csend után újra megindultak és szorgalmasan tették az újságokat a postaládákba, vagy adták oda embereknek.
-Azt tudom, hogy sokan, akik gitároznak a bal kezükön meghagyják hosszún a körmöt, hogy tudjanak jobban kitározni. - törte meg a csendet Gergely elgondolkodottan.
-De nem arra van a pengető? - nézett furcsán Lilla Gergelyre, aki csak egyet rápillantott, majd újra előre szegezte a tekintetét.
-Hát... valaki nem tudja azt használni és kényelmesebb neki a körmeivel pengetni. - vont vállat a fiú.

- Szereted a hangszereket? - kérdezte Irma Gergelytől, ha már így erre terelődött a szó.
Pityu pár lépést lemaradt, mert egy bácsi a kapuban állt, és az újságátadás után még váltottak pár szót, de hamar a többiek után szaladt.

A kérdezett vállat vont.
-Szeretni szeretem. Régebb gitároztam kicsit, de sokat nem. Nagyon nem is tudom. Talán csak többet kellene gyakorolnom.

- Gyakorolhatnál Balázzsal - vigyorgott Pityu.

Erre Gergely felfigyelt. Pityura nézett egyeltalán nem leplezve meglepődését.
-Miért? Balázs tud gitározni? - összeráncolt szemöldökkel nézett a többiekre. Nem is nézte volna ki Balázsból. Még egy plusz pont.
-Naná! - lelkesedett Lilla. - Méghozzá nagyon profin. Tud Még zongorán, orgonán, meg szaxofonon is játszani. És dobolni is tud. Gitárban meg nagyon menő. Tudod, ő a gyülekezet kántora, emiatt fontos is neki a zene. Szépen énekel, profin játszik, ráadásul még zeneórákat is tart. - Lilla annyira izgatott lett ennél a témánál, hogy csak úgy folytak belőle a szavak, nem tudott leállni.
-Fú. Nem semmi. Nem is néztem volna ki belőle... Menő. - bólogatott Gergely.

- Az - bólogatott lelkesen Pityu, és feltette a napszemüvegét, hogy még inkább illusztrálja Balázs menőségét. - És mások is tudnak hangszeren játszani az ifiből. Hát, Balázs messze túlszárnyal mindenkit, de azért ha kell, össze tudunk csapni egy bandát. Nika a legviccesebb az ukuleléjével. Az is igaz, hogy az legalább hangszer. Az én zenei tehetségem annyi, hogy tudok ritmusra tapsolni - nevette el magát a fiú.

-De sokszor az is olyan jó. - nevetett Lilla és finoman megbökte Pityu karját. - Balázs gitározik és még páran, a többiek meg tapsolunk. Olyan hangulatos!
Gergely mosoloygva nézte a többiek lelkesedését.
-Te nem játszol semmilyen hangszeren? - intézte szavait Lillához.
-Nem. De szeretnék. Viszon énekelek.
-Milyen hanszeren szeretnél játszani?
-Zongorán talán.
-Az szép. - a fiú egy kedves mosolyt villantott a lányra, aki picit elpirult. Gergely majd Irmára nézett. - Te is énekelni szoktál?