Pityu újdonsült barátja elvigyordott.
-Nem rossz. - aztán ránézett, majd újra vissza a képre. - Miért vágattad le a hajad? Jól állt. Talán még most is nekiállnának és a lányok befonnák.

- Legalább a kinézetem legyen érett... - tréfált Pityu.
Közben Irma a kezébe nyomott egy csésze teát.
- Ó, kössz.

Gergely mellett megjelent Lilla és a kezébe nyomott egy poharat, benne narancslével.
-Én nem kértem... - nézett rá összezavarodottan Gergely.
-Tudom, de nem hagyhattam, hogy egy vendég ne kapjon semmit. Ha teát nem is, de legalább ezt fogadd el. - Lilla olyan szépen mosolygott a fiúra, hogy szégyellte visszautasítani az üdítőt.
Az ajtó hirtelen kicsapódott és egy hatalmas dobozt cipelő alak robogott a terembe. Az egyik asztalnál megállt és nagy huppanással leersztette a dobozt a földre.
-Sziasztok! Békesség Istentől! Nagyon vidámak vagytok ma. Történt valami érdkes? - az újonnan érkezett tag letörölte az izzadságot a homlokáról, szusszant párat, majd a kis társaságra nézett, amely lassacskán kezdett gyarapodni újabban érkező ifitagokkal. 25-35 éves körüli lehett, egyszerűen volt felöltözve, mégis elegánsan, inget és fekete farmert viselt. Amúgy más semmi különös nem volt rajta. Haja szőkés-barnás, szemei barnák, bőre se nem sötét, se nem világos. Ami feltűnt Gergelynek elsőre, hogy mindig kedves, barátságos mosolyra húzódott a szája.
-Nahát! Szia Balázs! - Lilla vidáman üdvözölte a férfit és ő is odszaldt ahogy a többi ifis is körbetáncolta.
-Ő kicsoda? - nézett Pityura, akivel még mindig egymásba voltak kapaszkodva.

Pityu vigyorogva sétált közelebb Gergellyel együtt.
- A legújabb haverom! - büszkélkedett Balázsnak. - Az ifivezető - mondta kedvesen Gergelynek, azzal elengedte a vállát, hogy tudjanak rendesen bemutatkozni egymásnak.
Irma sugárzó arccal figyelte a fejleményeket. Annyira örült, hogy itt van Gergely is, hogy rendesen csillogtak a szemei. Pár perce még izgult, hogy hogy fogja bemutatni mindenkinek, de most inkább nem avatkozott közbe, hanem hagyta, hogy magától bekapcsolódjon a társaságba, mert látta, hogy jól érzi magát és az ifisek is nagyon rendesen viszonyultak hozzá.

-Balázs. Üdv a klubban. - nyújtott kezet lazán az újoncnak, aki megrázta a kezét.
-Gergely. Kössz. - egy mosoly húzódott Gergely arcára. Nem tudta miért, de úgy érezte Pityu és Irma mellett ő lesz egy olyan valaki, akivel nagyon jól ki fog jönni.
Közben az újonnan érkezett emberek is oda-oda menegettek Gergelyhez és bemutatkoztak, de sokat nem tudtak ezzel foglalkozni, mert Balázs nagy eleganciával és könnyedséggel egyaránt felpattant egy székre és tasolt párat, hogy a szemek rá szegeződjenek.
-Jól van kicsi báránykák. - ledzte, de erre mindenki nevetni kezdett. - Most a kis szórakozás hagyjuk. Nem tudom mennyien tudjátok, de nagy dolog van mára. Irma édesapja, István bácsi megírta az e hónapi újságot. A feladat, hogy kiosszuk, az ránk marad. Nincsen olyan sok... - a háta mögött lévő nagy kupacra nézett, ami csak egy kicsiny része volt az összes adag újságnak. Természetesen megint mindenki nevetni kezdett. - Nincsen olyan sok, ha mindenki becsületesen dolgozik és beáll segíteni a kihordásban. Irma, Lilla és Vera ti állítsatok össze egy listát, hogy ki merre megy osztogtni és majd azt is írjátok be, hogy ki mennyi újságot vitt el. Csak, hogy tudjuk körülbelül mennyit osztottunk ki. De mindet ki kell osztani. - vigyorodott el. A válasz vagy csak vihogás volt, vagy egy kétségbeesett sóhaly. - Ha van kérdés, akkor most tegyétek fel.
Domi felnyújtotta a kezét, Balázs pedig intett, hogy mondja.
-Abban a dobozban mi van, amit most hoztál be? Ugye nem még több újság? Mert ha igen, akkor mindenkinek jut kétszer is a városból. - mindenki nevetni kezdett.
Balázs csak mosolygott és nyugodtan válaszolt.
-Nem. Azok új énekeskönyvek, meg pár képes Biblia.
-Áh. Jó.
-Na, de munkára. Nekem sajnos el kell mennem, fontos papírmunka vár rám. Irma, te vagy ennek az akciónak a felőse. Légy biztos abban, hogy mindenki elvégzi a dolgát. - megpaskolta Irma fejét, kezet fogott a fiúkkal, majd az ifivezető kiviharzott, úgy ahogy jött.
Tíz percet sem volt bennt, de Gergely érezte, hogy valamit megmozgatott benne annak az embernek a jelenléte.

A lányok hozzáfogtak felosztani a csoportokat. Irma írta egy papírra a szükséges dolgokat.
- Roni, szeretnél velem meg Gergellyel egy csapatban lenni? - kérdezte Irma.
- Inkább Domival mennék.
- Engem Gergelyhez írj fel - ment oda hozzájuk Pityu, és zsebre dugott kézzel nézte őket.
Lassan felosztottak mindenkit. Lilla is inkább Gergelyék csapatához verődött, így az ő csapatuk meg is volt. Domi és Vera mellé még szegődött két fiú s egy lány, s azon kívül lett még három csapat. Ahogy mindenki elvette az újságadagját, látszott, hogy kétszer még vissza kell jönniük, de azért annyira nem volt rémesen sok a munka. Még akik sóhajtoztak is, tudták, hogy túlestek már nagyobb feladaton is. Azért így nekikezdeni nehéz volt, de lassan elindult mind az öt csapat öt különböző irányba.

- Mmmmnah!!! - kiáltott fel Pityu, miközben az első postaládába be is csúsztatta az első újságot. - Hát akkor mesélj! - nézett Gergelyre, aki mellett lépdelt nagy vidáman. - Ti osztálytársak vagytok? - mutogatott el egy képzeletbeli köteléket Irma, s frissen sült, ropogós barátja közt. Két újság erre ki is csúszott a hóna alól, amiket Irma adott vissza neki.

-Igen. - felelte röviden Gergely, de aztán kicsit túl kurtának találta és megtoltodotta még egy kis sovány mondattal. - Én is a Sáse-be járok. - majd Pityura nézett. - Te már dolgozol, ugye? - a két mondat között becsúsztatott egy újságot a postaládába.


(ez volt a neve? Sáse? Sámson Salamon? ha nem mondd, s kijavítom.)

(Sábel Salamon :)) )

- A Sábel jó suli, én is oda jártam - mosolygott Pityu. - S ja. Taxisofőr vagyok. Nem egy nagy cucc, de... hát, mondjuk úgy, hogy megvan rá a magam oka - matatott egy újsággal. - Ki a kedvenc tanárod? - váltott témát a fiú.
A következő házhoz Irma dobott be egy újságot.

( jóvanna :)) s még kicsit biztos is voltam benne, hogy az xD )

-Szerintem az is érdekes. Pláne ha szeretsz vezetni. - vont vállat Gergely. - Hát... nagyon olyan kedvenc tanárom nincs. Talán az oszink. Labanczky tanár úr. Téged még tanított?